
Veijo Baltzar nomád cigány származású kulturális tanácsos, finn író, színpadi rendező és társadalmi aktivista – kulturális polihisztor. Baltzar nemzetközileg is kiemelkedő cigány író, aki az 1960-as években indult írói, művészeti és kultúrpolitikai pályafutása során jelentős hídépítő munkát végzett a többségi lakosság és a kisebbségek között.
Az elismert művész írói munkássága több mint 72 kreatív alkotást ölel fel, amelyek között regények, színművek, librettók, verseskötetek és forgatókönyvek szerepelnek. Első regénye, a Tűzforró út (Polttava tie, 1968) megjelenésekor hatalmas szenzációt keltett. Baltzar legutóbbi regénye, a Háborúban és szerelemben (Sodassa ja rakkaudessa, 2008) kelet-európai cigányok sorsát mutatja be a második világháború idején. A cigány nemzeti eposzként emlegetett Phuro (2000) a nomád cigányok vérörökségében, életstílusában, valamint szellemi-társadalmi, közösségikultúrájában mélyül el.

Veijo Baltzar, 1973
Baltzar saját színházat vezetett, több tucat színdarabot rendezett, oktatott a Színművészeti Főiskolán, valamint a képzőművészetben is tevékenyen alkot.
Baltzars identitása és erős , kulturális háttere és a többségi népesség kultúrájának alaposa ismerete neki számára határozott és kritikus ablakot nyitott mindkét világra. Az írót jól ismerik merész, ugyanakkor kivétel nélkül építő jellegű kritikájáról, amely kíméletlenül irányul mind a többségi népességre, mind a romákra, de különösen a multikulturális társadalomra és annak hatalmi struktúráira.
Baltzar munkásságának viszonya a többségi népesség és a cigányság közötti kölcsönhatással ellentmondásos. Baltzar a cigány kultúrát kicsi, de erős kisebbségi kultúraként jeleníti meg, amely folyton azon vívódik, hogy saját szempontjából vajon melyik a kifizetődőbb lehetőség: az elszigetelődés és a hagyományokhoz való merev ragaszkodás, vagy pedig a nyitás és a rugalmasság.
Baltzar nem támogatja az uralkodó kultúrába való beolvadást, az integrációt azonban elfogadja. Baltzar szerint a multikulturális Európában a megfelelés kultúrája uralkodik, amelynek révén a többségi népesség mellett számos kisebbség és bevándorló önmagától asszimilálódik.
Veijo Baltzar a Drom egyesület alapítója és elnöke. A Drom kreatív kulturális és művészeti egyesületet 1976-ban alapították. Az egyesület célja a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása Finnországban és nemzetközi téren, művészeti és kultúrpolitikai eszközökkel.

Drom egyesület alapított stratégiai irányító csoportja, 2016
A Drom egyesület 2009-ben alapított stratégiai irányító csoportja az egyesület céljának elérése szempontjából fontos háttérszereplővé vált. Az irányító csoport tagjai Veijo Baltzar kulturális tanácsos, Paavo Lipponen volt miniszterelnök, Liisa Jaakonsaari európai parlamenti képviselő, Pekka Haavisto, Ilkka Kanerva és Outi Alanko-Kahiluoto parlamenti képviselők, Fred Dervin, a multikulturális neveléstudomány professzora, Olli Saarela ifjúságügyi tanácsos, valamint Reima Jokinen, az Aleksanteri Színház igazgatója.
Tarja Halonen köztársasági elnök 2011-ben munkásságának elismeréseként kulturális tanácsosi címet adományozott Baltzarnak.
„Nomád cigányok voltunk, Savo volt a területünk. 12-en voltunk testvérek. Az éhezés és a nyomor mindennapos vendég volt nálunk. A család legerősebb és legegészségesebb tagjai csak három- vagy négynaponta ettek. Apám lókupec volt, lovakat adott el a gazdáknak mezőgazdasági munkára. Anyám kézművességgel foglalkozott. Az otthontalan vándor számára a házak közötti távolságok hosszúak voltak, a kemény fagyban zúzmara hevítette a ló testét."
- Veijo Baltzar

Through Miranda's Eyes 2016-2018
Versek
Veijo Baltzar, Dock D, 2013

A vörös kert (Punainen puutarha)
Még szeretnék emlékezni,Veijo Baltzar, A cigány álma, 2009

A cigány álma (Mustalaisen uni)
Az álom idején át utazom,Veijo Baltzar, In me, 2013
Ó, hogy sírtam én (Oi kuinka minä itkin)
Bánat a lelkemben,az éj hideg kemencepadkáján,

A vándor útja (Kulkurin tie)
Nem tudom, merre vezet az utam,Polttava tie, Tammi, 1968
Käärmeenkäräjäkivi, Tammi, 1968
Phuro, Tammi, 2000
Elérhetőség
Asszisztens
Aino Sederholm
Kulturális tanácsosi Veijo Baltzar
veijo.baltzar@veijobaltzar.fi

The Black Scourge 1981-1982

Sin 2015-2016. Photo: Carmen Baltzar

Veijo Baltzar, The Alexander Theatre, 2014. Photo: Aino Sederholm